Hallasd a hangod: Gyere ki a barlangodból..

Bármilyen hihetetlen is, de hosszú ideig azt hittem, hogy teljesen felesleges megszólalnom. Azt gondoltam, amit mondok, úgysem számít vagy épp senki se kíváncsi rám, pont egy olyan lányra, mint én? Aki nem harsány, nem feltétlenül illik a megszokott sémákba, aki nem simul bele a társadalom által elvárt „normálisba”. Aki mindig egy kicsit más.

És sokszor hallottam is ezt néha burkoltan, máskor kimondva: „Te vagy az a furis spiri lány.”

És igen… ez én vagyok. Az a lány, aki kívülállónak érezte magát, akit nem mindig értettek meg, aki gyakran csendben maradt, még akkor is, amikor a szíve tele volt gondolatokkal, érzésekkel, kérdésekkel. De ez a „furcsaság” valójában mindig is egy mélyebb látásmód volt. Egy érzékenység, egy különleges hangoltság, amit talán nem mindenki értett, de mindig is jelen volt bennem.

A furi spiri lány……

aki meglátja az igazságot a sorok között.…

aki nem ítélkezik, hanem validál elismeri mások érzéseit.…

aki megtart egy olyan női közösséget, amit a társadalom sokszor elhanyagol, megbélyegez vagy elnyom.

Sokáig féltem ettől az identitástól. Próbáltam elrejteni, próbáltam „normális” lenni. Beleilleszkedni. Gyerekként is mindent megtettem azért, hogy tartozzam valahová, hogy része lehessek egy közösségnek, egy baráti körnek, egy „puzzlenak”. De újra meg újra azt éreztem: ez nem az én helyem. Valami hiányzik, vagy egyszerűen csak nem tudok olyanná válni, amilyennek elvárnak.

És akkor, évekkel később, valaki azt mondta nekem: „Nem kell mindenáron egy olyan puzzleba illeszkedned, lehetsz te egy új puzzle első darabja..”

Ez a mondat felszabadított. Ráébresztett arra, hogy talán nem az a baj, hogy nem tudok beilleszkedni… hanem az, hogy én egy teljesen új puzzle vagyok. Egy olyan forma, amit még senki nem látott, és hogy lehet, hogy az én feladatom nem az, hogy beférjek valahová, hanem az, hogy megteremtsem a saját helyemet.

Ez volt az a pont, amikor elkezdtem újra hinni magamban. De nem azzal a félig bízó, félig rettegő hittel. Hanem egyre mélyebb, egyre biztosabb meggyőződéssel.

Aztán jött egy beszélgetés. Egy olyan pillanat, amit azóta is úgy hívok: az élet sarokba szorított. Ott és akkor választanom kellett. Abbahagyom, amit csinálok amit egyébként a szívem diktál, vagy végre szívvel-lélekkel beleállok. És kimondom, amit eddig csak suttogtam magamban:

Hiszek önmagamban. Hiszek az utamban. Hiszek a gondolataimban...és hiszek azokban az értékekben, amiket képviselek.

Ekkor született meg az Intim Percek. Egy tér, egy kezdeményezés, egy közösség. De valójában sokkal több ennél. Az Intim Percek egyfajta szentély. Egy finom, biztonságos tér nőknek azoknak, akik elnyomásban élnek, akik elveszítették a kapcsolatot a testükkel, a ciklusukkal, az ösztöneikkel. Akik úgy érzik, hogy valami eltávolította őket a saját nőiségüktől.

Az a tervem, hogy a blogom nem ragad le egyetlen témánál, hanem időszakosan, változatos tartalmakkal élek. Lesznek benne receptek, amelyek nemcsak finomak, hanem történetet is hordoznak az otthon ízét, egy ünnep hangulatát vagy egy apró, hétköznapi örömöt.

De nem állok meg itt. Fontos számomra, hogy olyan témákat is érintsek, amelyekről talán ritkábban beszélünk, pedig mindannyiunk életének részei. Írok majd a menstruációról, a női testről, az intim egészségről őszintén, tabuk nélkül, úgy, ahogy a barátnők beszélgetnek egymás közt.

Hozok intim tippeket, testápolási tanácsokat, és olyan apró, de hasznos tudnivalókat, amelyekkel jobban megismerhetjük és támogathatjuk a saját testünket.

Emellett szeretnék önismereti témákról is írni arról, hogyan találhatunk rá a belső hangunkra, hogyan kezeljük a változásokat, vagy épp hogyan építsünk erősebb kapcsolatot önmagunkkal és másokkal. Lesznek személyes történetek, mélyebb gondolatok, őszinte vallomások is, mert hiszem, hogy a megosztott tapasztalatok közelebb hoznak bennünket egymáshoz.

Szeretném, ha ez a blog egy olyan hely lenne, ahová vissza lehet térni egy jó receptért, egy életmentő tippért, egy bátorító gondolatért vagy éppen egy őszinte, tabumentes beszélgetésért. Mert mindez együtt vagyok én és ezt szeretném itt, veletek megosztani.

Ölelés Debi